Végre a NYC képeket is felteszem

Élvezzétek a képeket, mi nagyon élveztük ezt a pár napot.

New York és újra itthon

Ismét otthon vagyunk, gyorsan meg is írom a New York-i élményeinket.
Amikor megérkeztünk, szombaton, már lázas készülődés volt a városban a Szt. Patrik napi felvonulás miatt, a lázas készülődés pedig két dolgot jelentett: a rendőrök egy csomó utcát lezártak az autós forgalom elől, a gyalogosok pedig bőszen fogyasztották az alkoholt. Minket a felvonulás nem hozott rettenetes lázba, de végül nem tudtunk nem belebotlani. Láttuk, hogy majd megfagynak azok, akiknek az egyenszerkója pl. szoknyát írt elő - ilyen a mi formánk, ahogy megérkeztünk, eleredt a hó...sosem lesz már tavasz, ez már ténykérdés.
Másnap ismerősökkel - akik autót birtokolnak - kimentünk egy közeli arborétumba és a tengerpartra, klassz volt ilyet is látni az iszonyú zsúfolt Manhattan után. A fürdőruhám után nem zokogtam, de a tengert látni nekem mindig élmény, rohangálni a hullámok elől pláne az (több-kevesebb sikerrel, majd mikor felteszem a videókat, látjátok). Persze nem vagyunk puhányok, még délután, miután hazaértünk, elmentünk az Empire State Building tetejére - ugyan ez nagyon turistás dolog, de ilyen állati magasról látni egy nagyvárost nem sűrűn lehet, nekem ősszel a Rockefeller Center tetejéről bambulás is nagy élmény volt. Este pedig nagy kedvencünknél, egy utcai árusnál ettünk "halal food"-ot: sehol máshol nincs sor az utcai árusok előtt este 9-kor, itt minimum harmincan álltak előttünk, mert tényleg fini az étel, megérte kivárni a sort. A csípős szószuk továbbra is nagyon csípős.
Másnap elsétáltunk Peti régi játszóterét és a régi lakásukat megnézni, azt hiszem, nagyon nagy élmény volt neki és Anyukájának ide újra, együtt elmenni. Utána siettünk a Fed-be, nagy vágyam volt ide eljutni, főleg azok után, hogy nyáron is, ősszel is szerettem volna elmenni, de hónapokra előre elfogynak - az amúgy ingyenes - jegyek. És ugye John McClane itt is nyomozott a Die Hard 3-ban a rosszfiúk után, ezt látni kell. A leglátványosabb persze az aranyraktár volt, láttuk az aranytömbök egy részét és azt is, hogy innen esélytelen lesz feltűnés nélkül aranyat kicsempésznünk. A másik vicces az volt, mikor az idegenvezető arról beszélt, mennyire fontos a központi bank függetlensége a kormányzattól... Ebédre Shake Shack hamburger, továbbra is ez az egyik legjobb hamburgerező hely, majd utána, mivel újra eleredt a hó és pont a 5th Avenue-n sétáltunk, bementünk a Tiffany's-ba, az ember lányának ide is el kell jutnia (a hátizsákos turistát ugyanolyan kedvességgel köszöntik, mint a bundában érkezőt...). Mondtam is Petinek, ha üzleti útra megy később, ahonnan égeti a vágy, hogy szuvenírt hozzon nekem, ne felejtse el ezt a márkanevet:).
A Met-be nagy vágyam volt visszamenni, mert ugyan legutóbb is végelgyengülésig sétálgattunk benne, nagyon kis töredékét láttuk, így kedden ide indultunk és hát igen, a Met gyűjteménye továbbra is fantasztikus, befogadhatatlanul nagy, még mindig úgy érzem, ha százszor visszajönnék, akkor is lenne mit látni. A korábbi kedvenceket és új kedvenceket is megnéztem, utána vert seregként mentünk ebédelni (délután ötkor), de nagyon finom kínaival sikerült megvigasztalni magunkat.
A másik nagy vágyam a Bronx Zoo volt, ide mentünk szerdán és meg kell mondjam, kicsit csalódás volt, egyrészt télen csak félgőzzel üzemel, másrészt nagyon pici helyen van nagyon sok állat, harmadrészt sokszor az ember csak sétál, de nincs látnivaló a két kifutó között. Szóval a budapesti állatkertnek semmi szégyellnivalója nincs, sőt. Negyedrészt ahogy beléptünk, az első madárházban úgy lefosott egy madár, hogy a két karomon és a hasamon is csurgott a végtermék, nem tudom, hogy tud ilyen sok irányba alkotni egyetlen kistestű állat. Miután visszaértünk Manhattan-be, hagytam magam megvigasztalni a Cake Boss cukrászdájában egy kis csokis sütivel, na.
A búcsúnapunkon a Central Parkba mentünk sétálni, azt hiszem, nekem ez a két kedvencem NYC-ben: kóvályogni csak úgy az utcákon és a parkban sétálni.
Hazafelé, ahogy közeledtünk, a buszról már láttuk a tragédiát: ismét havazott, kb. 15 cm hó esett újra, úgyhogy egy nagy smafu, hogy jön a tavasz, az csak kamu, idén már nem is lesz.
A fotókat, videókat is igyekszem mielőbb kiválogatni és feltölteni, de még csütörtökön megjött Ancsa barátnőnk, így most vele vagyok kénytelen várost nézni:).

NYC ujra

Elunk, nem kell izgulni, NYC-ben vagyunk. Viszont az internet nem igazan van velunk, szoval nem nagyon tudok jelentkezni, de ne aggodjatok, amint hazaerunk (csutortokon), jelentkezem. Addig fokozom a feszultseget, nem irok naponta, miket latunk, tapasztalunk. Csok!

Vendégek és taríraram

Kicsit megcsúsztam az idővel, bocsi, azért sokat gondoltam ám rátok! Gyorsan összefoglalom a kis életünk elmúlt pár napját.
Pénteken ismét rossz sorsunk volt, koreai étterembe mentünk a szomszédokkal. A kifogás a házibácsink szülinapja volt, illetve az, hogy a héten a 3 család elhúz 4 irányba és jó sokáig nem találkozunk. Isteni volt, még sosem voltam koreai étteremben. Rendeltünk egy csomó ételt, amit az asztal közepén lévő sütőn lehetett elkészíteni (marha, lazac, tofu, zöldségek...) - szokás szerint a telefonnal készített kép béna, de hát ez van vagy semmi illusztráció (ahogy azt Firpo Papi mondja, vagy kék vagy semmilyen):

Szombaton szerintem nem csináltunk semmi extrát, vasárnap viszont megjött Peti Anyukája és az ő unokatesója látogatóba, aminek nagyon-nagyon örülünk! Hétfőn bevezettem őket a Harvard kampusz rejtelmeibe, tegnap az egyetemi természettudományi múzeumban vesztek el órákra, ma Bostonban kirándulnak. Szombaton együtt átmegyünk New Yorkba, mi csak egy pár napra maradunk, de így is szuper boldog vagyok (Petinek persze lelkiismeret-furdalása van előre, hogy alig tud majd dolgozni).

Ma előadásom volt, ott készítettem ezt, karikázzátok be a képen a hibát:

És a lényeg: kitört a tavasz!!! 10-12 fok van, süt a nap, a kertekben bújnak elő a tavaszi virágok. Ma az utcán láttam egy fazont, aki biciklizés közben taríraram-ozott és mosolygott. Ha tudnék fütyülni, én is fütyörészve közlekednék:).

Ki

Ki vagyok borulva, teljesen: ma reggel ismét csak arra ébredtünk, hogy esik a hó. Könyörgöm, tavasz illatot szeretnék! Március van!
Mikor elindultam az egyetemre és kiléptem a kertbe, ezt láttam:

Nekem már hiába pedálozik a havas táj a szépségével, nem tud meghatni:

Rügyeket akarok látni és csicsergő madarakat hallgatni, miközben a kertben sütögetünk. Ehelyett bokáig hóban járunk, fújja a havat a szél, Peti újra karácsonyi dalokat fütyörészik...

Thai

Tegnap ismét a háziakkal vacsoráztunk, isten tartsa meg jó szokásukat, ezúttal thai ételeket készített a földszinti Tom és Ying.
Az előétel kagyló volt és egy isteni finom csípős leves (személyes kedvencem):

A főételek közül az egyikről nem volt időm képet készíteni, mert azonnal nekiestünk: csirke fűszeres pácban, zöldbabbal, a második főétel pedig kb. egymillió fűszerben készült rák:

Mindehhez cidert, sört, fehérbort és egy 140 dolláros vörösbort ittunk, alig mertük megfogni az üveget is, nem volt rossz:):

A dessztert gyümölcs volt fagyival. Nem jöttünk haza éhesen:)!

Argo

Tegnap este megnéztük az Argót, igazi partihangulatom volt, hogy kimozdultunk kettesben szombat este:).
Ti láttátok?
Én szeretem az ilyen FBI-os, CIA-s filmeket, főleg, ha a sztorin és az események alakulásán van a hangsúly, nem a szuper-látványos akciókon kizárólag. Az még inkább érdekessé teszi, hogy régebben játszódik, az pedig, hogy valós sztorin alapul, mindig ad a filmeknek szerintem egy kis plusz borzongást.
Én nagyon tudok izgulni minden filmen, a mai napig szurkolok Han-nak, hogy időben el tudjon repülni a Millenium Falconnal Mos Eisley-ból, szóval itt is szorítottam Peti kezét rendesen. Szerencsére a vége sem lett túl pátoszos, szóval érdemes megnézni.

BBQ season

Tegnap, március 1-jén az alattunk lakók hivatalosan is megnyitották a BBQ szezont, azaz sütöttek a kertben. A sütőt ugyan nehéz megközelíteni, mert még mindig van némi hó a kertben, de oda se neki, éljen a tavasz! Még pár fokot emelkedik az idő, mondjuk eléri a két számjegyet a hőmérséklet és mi is nekilátunk!