Húsvét és itt a tavasz

A Húsvétot (azon belül is a locsolkodást) gyerekkoromban nem szerettem, mert Anyukámék nem szerették - mindig elmen(ekül)tünk kirándulni a locsolók elől. Aztán megismerkedtem Petivel, aki viszont szeretett volna meglocsolni, meg is teszi minden évben azóta is és szépen megszerettem a locsolást (meg is sértődnék, ha egy évben kimaradna!). Ráadásul ő mesteri fokozatra fejlesztette a dolgot, minden évben mást talál ki, volt már vízipuska, szódásszifon, vödör víz az ágyban, kancsó jeges víz...idén humánus volt és "csak" egy pohár vizet kaptam a fejemre:).
Egyébként itt nem egy nagy ünnep a Húsvét, nincsenek zárva az üzletek sem (persze itt szinte soha sincsenek, csak Hálaadás és Karácsony napján), a hétfő is munkanap. És persze itt nem esznek főtt sonkát tojással és kaláccsal, de azért nekünk a hagyomány miatt kellett, ezt a fejembe vettem. Ezzel csupán pár gond volt: itt nem lehet kapni (vagy legalábbis én nem találtam) finom házi sonkát és a sütőm nagyon ratyi, amiben semmit nem lehet sütni, kalácsot főleg nem - de persze ez engem nem riasztott el, vettem szeletelt sonkát és sokat jártam, de találtam kalácsot is:

A Húsvéttal együtt a tavasz is megérkezett, gyönyörű napsütés van és 10-15 fok már egy hete, az első tavaszi virágok azonnal elő is bújtak, ahogy leolvadt róluk a hó:

 

Hosszúhétvége

Nálunk a mai nap is hétvége, illetve ünnepnap, ami nagyon sokat javít a hétfő megítélésén. De ne ugorjunk így előre, gyorsan beszámolok a teljes hétvégénkről.
Tényleg gyors lesz, szombaton semmi érdekes nem történt velünk, én főztem, pakoltam stb., Peti itthon dolgozott, este a Harry Potter és a Titkok Kamrája című opuszt néztem a TV-ben. Szóval ezt a napot gyorsan át is ugorhatjuk.
Vasárnap arra ébredtünk, hogy az időjárás megőrült: iszonyú hóvihar volt - sok hó nem esett, csak pár centi, de nagyon nagy szél volt. Mivel van pár bukó ablakunk, amin remekül megül a hó, ilyenkor olyan a lakás, mintha besötétítettünk volna, nagyon vicces. Természetesen vasárnapra kértük kölcsön a háziak autóját (és jó fej módon ilyenkor mindig oda is adják - egy bazi nagy Audijuk van), így nem hátrálhattunk meg. Elmentünk a GAP outletbe, szerencsére az időjárás miatt nem volt senki (amúgy az utak teljesen tisztára voltak pucolva, de mivel itt szuper bénán vezetnek az emberek, jobb is, ha ilyenkor nem ülnek autóba). Itt szokás szerint jó sokat időztünk - ha Peti hajlandó ruhavásárlásra időt szánni, azokat a ritka alkalmakat ki kell használni. Utána még boltba is mentünk, mert kifogytunk pár dologból és a közelünkben lévő szupermarketben iszonyú drága a zöldség, gyümölcs (és minden más is), szóval megéri elautózni a 10 percre lévő hipermarketbe (főleg úgy, hogy nem a mi benzinünket használjuk...). Mire felcipeltük az összes szatyrot, majdnem végkimerültem. Szerencsére estére ismét volt egy szuper vacsorameghívásunk, a házban az elsőn lakók marokkói vacsit főztek. Na, én azt eléggé szeretem, sajnos kicsit többet ettem, mint kellett volna, egész este nyögtem utána:).
Ma pedig ünnepnap: Presidents' Day van, azaz az elnökök ünnepe. Mint megtudtuk, korábban Washington születésnapján volt az ünnep, de azt módosították február 3. hétfőjére és az összes korábbi elnököt ünneplik ekkor. Persze a boltok nyitva tartanak, szokás szerint. Ja, és ma ezerrel süt a nap, most már igazán eldönthetné az időjárás, mit óhajt. Én a tavaszra szavazok.

Xin Nian Kuai Le

Hétvégén volt a kínai új év, ami nálunk a legnagyobb ünnepnek számít. Ezt persze nem magamtól tudom, hanem kérem felvilágosítottak. A földszinti szomszéd házaspárból a feleség kínai és mivel emellett még jó fej is, meghívtak minket vacsizni szombat estére (és mint utólag kiderült, vasárnap estére is:)).
Szombat este "hot pot" volt, ami egy igazi buli étel, mert a szakács is a társaság része: egy főzőlapot és egy edényt tesznek az asztal közepére, amiben forró alaplé van, ebbe kell beletenni az egyes alkatrészeket pár percre:

Rengeteg alapanyag volt: szalonna, bárányhús, rák, tofu, gomba, rengeteg zöldség, saláták. Ahogy telt az idő  és főtt az alaplé, az úgy vált egyre fűszeresebbé, de annál jobb volt!

Szokás szerint degeszre ettük magunkat. (Nekem a rákhusi és a zöldségek ízlettek leginkább.). 

Próbáltam megtanulni pálcikával enni, de azért még nem vagyok mestere a dolognak, néha csak átdöftem vele az ételt, mikor nem ment és nem volt türelmem. De azért a végére a babszemet és a rizsszemet is meg tudtam fogni!

Ő Ying, a mester, munka közben: 

Szombat este nem csak a háziak, hanem más vendégek is lettek volna a vacsin, de a hóhelyzet miatt ők nem tudtak eljönni, ezért vasárnap is volt egy buli, immár velük kiegészülve (Yingék kínai ismerősei jöttek még) - ó, mi szegények. 

Kínai "gombócok" voltak, ami az új évi nemzeti ételük, tésztába csomagolt rákos-husis-újhagymás-gyömbéres töltelék, isteni finom volt!!! Már elkértem a receptet. A tölteléket a háziak keverték be, mi vendégek pedig töltöttük a tésztát. Végül kb. négymillió gombóc lett, mellette volt disznóhús és a szombatról maradt hot pod is, szóval ismét nem haltunk éhen, sőt, még el is hoztunk gombócot, mert eléggé látszott rajtunk, hogy ízlik (Peti még akkor is lapátolta, mikor már szedtük le az asztalt).

Szülinapom-pom-pom

Azok közé tartozom, akik szeretik a szülinapjukat, a mai nap pedig ezt tovább erősíti bennem.
Reggel mikor felébredtünk, Peti azonnal köszöntött, majd a nappaliba kijöttünk, ahol egy hatalmas tulipán csokor fogadott (honnan tudja, hogy ez a kedvenc virágom:)? (Este, mikor elaludtam, kiment virágot és képeslapot venni!). Pizsiben reggeliztem, majd felköszöntöttek otthonról a családtagjaim, kaptam táv-tortát, sok táv-puszit és táv-ígéreteket, hogy majd otthon megkapom őket.
Utána felkerekedtünk, mert Peti mondta, hogy sétáljunk Bostonban (ez igazi csemege, mióta itt vagyunk, még együtt nem voltunk ott, illetve egyszer ügyet intézni, de semmi romantika). Még a nap is kisütött nekem, nagyon jót kolbászoltunk, az egyik téren volt valami híres ember (talán focista), akivel lehetett fotózkodni, de mivel lövésünk sem volt, hogy ki ő, kihagytuk ezt a felejthetetlen élményt, inkább elmentünk ebédelni egy tengeri halas étterembe, ami állítólag nagyon jó (ezt is Peti nézte ki előre) - végül sikerült is asztalt kapnunk és olyan finomat ettünk! Én osztrigás hamburgert, Peti homár szendvicset - mindkettő isteni volt, utána ki kellett gombolnom titokban a nadrágomat. Ezután még sétáltunk, majd hogy hogy nem egy olyan bolthoz értünk, ahol nagyon tetszenek a táskák, egyszer említettem neki - hát nem kaptam egy gyönyörűt a szülinapomra? Nem az ajándék miatt, de ez egy szuper nap a sok kedves köszöntés és Peti figyelmessége miatt, hogy készült és szervezett és tervezett és megvalósított. Pár képet tettem ide.
Nagyon köszönöm mindenkinek!!!

Citadella

Tegnap jó kis esténk volt, átjött a "magyar banda" előkarácsonyozoni. Ugyan még messze a Szenteste, de akik terveznek hazautazni az ünnepekre, azok lassan szállingóznak el, egyedül Erika és Jancsi marad, ők dec. 24-ére várják az első kisbabájukat:). Sütöttem muffinokat (mandulás-banános-csokis) és készítettem tojáskrémes, avokádókrémes és sonkás-sajtos szendvicseket. Úgy vettem észre, valamilyen különleges vákuumba kerülhetett a lakásunk, mert viszonylag rövid idő alatt eltűnt a 2 nagy tálca szendvics és a rengeteg muffinból is csak mutatóban maradt pár. Ami nagyon-nagyon kedves volt a többiektől, hogy felköszöntöttek minket Petivel szülinapunk alkalmából - kaptunk egy társasjátékot, Citadella a magyar neve és azonnal játszottunk is egyet. Ugyan egy idő után rámszálltak páran, de azért sikerült nyernem:). Éjjel még sokáig beszélgettünk és mikor mentek el az utolsó egységek, Márk megjegyezte, hogy ez volt élete legfinomabb muffinja - neki el is hiszem, hogy komolyan gondolja (fizikus), azonnal örökbe fogadtam volna.

Megjött a Mikulás

Reggel benéztünk az ablakban lévő tiszta cipőcskéinkbe és egy-egy levelet találtunk benne, miszerint nézzünk be a mélyhűtőbe.
A jó gyerekeket mindenhol megtalálja a Mikulás, akár milyen messze is költöznek!