Tegnap Hálaadás volt, ennek örömére szerda óta nincs suli (hogy mindenki hazaérjen csütörtökre) - itt ez az év legnagyobb ünnepe, ilyenkor általában mindenki a családjával van. Mi nem terveztünk semmit, de Peti professzora meghívott minket magukhoz vacsorára - így mégiscsak ünnepeltünk.
Reggel gondoltam elmegyek, veszek egy csokor virágot és egy üveg bort, ahogy ugye az ember elindul egy vendégségbe. A tervvel nem is volt baj, csak a megvalósítással...már akkor gyanút fogtam, mikor az amúgy valamennyire forgalmas utakon sem volt egy autó sem és az amúgy 0-24 nyitva tartó boltok is zárva voltak. Ekkor Rita még nem esett kétségbe, gondoltam OK, a közért nincs nyitva, de ahogy otthon is, ilyenkor azért a kis boltok még elérhetők. Ó, én kis naiv. Semmi. Egy órát gyalogoltam, mire egy 2 nm-es kis virágboltot nyitva találtam, úgy örültem neki, mint a lottó ötösnek. Gondoltam, a nagy kakiból így kint vagyunk, bort majd kérek kölcsön a földszinten lakóktól, a fickó nagy boros. Így is történt, szuper kedvesen választott egy üveggel és még azt sem engedte, hogy kifizessem (itt egy üveg iható bor 20$-nál kezdődik, a 10$-os kategória kb. az otthoni Dankó Pista...).
Este csinibe vágtuk magunkat és elmentünk a profékhoz, itt laknak ők is nem messze (akkora házban, mint mi, csak ők egyedül, nálunk 3 család osztozik a házon). Rém kedvesen fogadtak minket, mintha ezer éve barátok lennénk. Peti professzorának családján kívül volt még egy Harvardos közgáz prof a családjával és egy MIT-s közgáz prof a családjával.
Étel rengeteg volt és nagyon finom volt minden, tradicionális Thanksgiving menü volt: giga méretű pulyka vörösáfonya-szósszal és töltelékkel, krumplipüré, sült hagyma, zöldbab, sütőtök, saláta, desszertnek pedig meleg almáspite fagyival és gyümölccsel. Evés előtt azonban még mondták, hogy náluk az a hagyomány, hogy mindenki elmondja, miért hálás az elmúlt évre visszatekintve. Ez egy nagyon klassz dolog szerintem, átgondoltuk az elmúlt év pozitívumait és abból a legkedvesebbeket megosztottuk egymással. Végre egy ünnep, ami tényleg pozitív, nem valami miatt szomorkodunk, nem valami (vesztes) csatáról megemlékezünk és nem valami vallásos dolog miatt bánkódunk. A többiek is azt mondták, ez a legkedvesebb ünnepük az évben.
Vacsi után nagyon jót beszélgettünk, nevetgéltünk nagyokat, bár volt pár nagy dumás, akitől nehéz volt szóhoz jutni, de azért megoldottuk. Az este egyik legjobb megjegyzése: "ne vágja a szavamba, mikor épp közbevágok!":)!
Jól hangzik nagyon! :) És nagyon tetszett a megjegyzés a végén. :)
VálaszTörlés