Rita beindul

Terveztük, hogy elmegyünk az IKEÁba, itt az a legolcsóbb bútorbolt, de mivel elég messze van és természetesen csak autóval lehet megközelíteni (ki akarna itt tömegközlekedni rajtunk kívül?), nem kapkodtuk el az utat. Viszont ajánlottak helyette egy másik boltot, ami nem csak lakberendezési dolgokat tart, de van az is bőven, ráadásul van egy nem messze tőlünk. Mivel Peti tegnap is konferenciázott, fogtam magam és elmentem. Mivel mindenhol el tudok tévedni, ezért roppant furmányos voltam és előre felírtam magamnak, merre kell menni. Kb. 9 km az út oda-vissza, szóval volt esély az elkavarásra. De megnyugtatom a zilált idegeiteket, egyszer sem tévedtem el.
Tehát Rita úton van a Targetba. Nagyon klassz, kertvárosias környéken visz az út, csak az utolsó pár száz méteren kell a temető mellett menni, de hát az ugye nem ártalmas:). Ahol a Target van, ott van sok másik bolt is, be is mentem a Home Depot-ba, az olyasmi, mint a Praktiker, utána bementem a GAP Outletbe, ahol megállapítottam, hogy ide még visszatérek (és Petit is elrángatom), majd a Marshall's-ba, amit a Harvardon ajánlottak, mint olcsó bolt. Olcsónak tényleg olcsó, de nem sok minden van. Azért nem kell aggódni, vettem egy fogmosópoharat és két képkeretet. Ezután átmentem a Targetba, az elég jó, azon túl, hogy van egy nagy étel részlege, a lakberendezési osztály is elég klassz, megállapítottam, hogy van minden, ami még kellene nekünk, ráadásul ők 50$ felett ingyen házhoz is szállítják a szajrét, szóval ide is elrángatom majd az uramat, aminek ő kicsattanóan örülni fog. Azért vettem két fürdőlepedőt (természetesen a vadiúj fogmosópoharunkkal színben harmonizáló kéket), 3,75$ volt darabja, a hülyének is megéri...
Hazafelé már nem volt olyan vidám az utam, eléggé elfáradtam, de azért ez semmi a Börzsöny Trail lefutásához képest, szóval nem rinyálok. Az út egy csemegebolt mellett vitt el, már többen ajánlották, hogy nagyon jó sajtok, kenyerek, borok vannak, de jellem (és fáradt) voltam, nem mentem be.
Miután hazaértem és szusszantam egyet, már mentem is a bankhoz, Férjjel úgy beszéltük meg, hogy ott találkozunk, hogy megnyissuk a bankszámlánkat. (Két bankba mentünk be korábban érdeklődni, a Citibe és a Bank of Americába, ez utóbbi is kb. ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja, mint a befutó Citi, de a stílusa olyan, mint az OTP-é 20 évvel ezelőtt, szóval inkább a másik mellett döntöttünk.) Sima ügy volt a számlanyitás, azt leszámítva, hogy egy közléskényszeres kubai fazonhoz kerültünk, aki gyakorlatilag úgy dolgozik, hogy egy karakter, egy sztori...már tudom, hogy kubai, hogy van egy fia, hogy nem vallásos, de jaj, mi lesz a kölökkel, van egy asszonya, akinek az apja 40 éve közgazdász az MIT-n (meg is guglizta nekünk és megmutatta), hogy hétvégén hova mennek pihenni, hogy jobb 6 után hazaindulni, mint 5-kor, mert akkor a dugóban aszalódik, az összes korábbi szomszédjának a nemzetiségét és nevét stb., stb...röpke másfél óra alatt hipihopp meg is lett a számla, amit kb. 10p lett volna megcsinálni, de tényleg semmi gond, csak a How I Met Your Motherről maradtunk le. Viszont egyből megkaptuk az ideiglenes kártyát, ill. azt is megkérdezte, jó-e, ha egy hét múlva meglesz a végleges. Mi kérdeztük, nem lehet előbb?, mire ő, jó, akkor 2 nap múlva? Szóval szombaton be is fáradhatunk érte. Pipa.
Este édes családi életet éltünk, Apa laptopokat keresgélt a neten, Anya olvasott, TV-zett, új kedvenc sorozatunk a Big Bang Theory, szupervicces.