New York #2

A mai nap elég klasszul kezdődött és jól is ért véget, a kettő között pedig szuper volt:).

Már korábban hallottam róla, hogy augusztusban szombatonként lezárják az egyik sugárutat (Park Ave) az autós forgalom elől. Talán tavaly hallottam otthon a híradóban és már akkor úgy ítéltem, ez szuper klassz lehet, így ma ezzel kezdtünk.
A Critical Mass-ben is azt szeretem, hogy a város egy új arcát ismerhetem meg, ahol korábban sosem lehetett bringázni, ilyenkor ott is lehet és ahol mindig zaj van, ott ilyenkor azt nem hallani. Ma is ez fogott meg, de még hatványozottabban: egy olyan városban, ahol minden hatalmas és őrült nagy forgalom van és mindenki rohan, ott szombaton kényelmesen sétálni az egyik fő sugárúton bringások, futók, görkorisok és babkocsit tolók között szürreálisan jó! És ha már csinálják, csinálják ezt is nagyban: ingyen lehet görkorit bérelni, ingyen osztanak hot-dogot, gyümölcslevet, vizet, desszertet...és a keresztben haladó autósok, akik arra várnak, hogy a rendőr megszánja őket és néha átengedje, nem dudálják le az embereket, hanem hagyják, hogy jól érezzék magukat.

Utána megnéztük a felújított Grand Central Stationt, megmondom őszintén, nem a Nyugati jutott róla eszembe. Innen elsétáltunk az ENSZ-et megnézni, majd egy közeli kis utcában vékony tésztájú, sajttól nyúlós pizzát ettünk, mert az jó!

Nemrég vettük észre, hogy ma van a New York Ironman verseny, így azt mindenképpen szerettük volna megnézni, kicsit szurkolni, így lementünk a Hudson folyó partjához, ott volt a befutó. Olyan mázlink volt, hogy pont láttuk a magyar fiút, aki 3. lett, illetve az élmezőnyből még jó pár embernek tapsoltunk, kurjantgattunk. Az tény, hogy ezek az emberek nem normálisak, de olyan klassz módon nem azok! Az úszás miatt nem hoz lázba a triatlon, de akkor is szupermegamenő dolog ezt megcsinálni! Ezután Peti egy szuper helyes CEU-s ismerősével, Ildikóval találkoztunk, ő itt csinálja a PhD-ját a Columbián, így azt is megmutogatta, körbejártuk (itt is versenyben van a közgáz tanszék épülete a legrondább épület címért a kampuszon belül, mint a Harvardon. Mindig elgondolkozom ilyenkor azon - otthon is - mikor szürke, rusnya, kocka szoc épületet látok, vajon anno a "tervező" mire gondolt? Hogy ez így szép?).

Vacsira kínait ettünk, itt ők is vannak annyian, mint az oroszok (na jó, képzavar), és mivel szeretjük a kihívást, pálcikát kértünk hozzá. Szerintem ezért girhesek a kínaiak: nagyon sok meló van abban, hogy egy falat ételt a szádba tegyél, ilyen tempó mellett nem lehet elhízni.